Kerekasztal: Kuncze a sz.rpasszírozásról, Békesi Magyar Péter baromságáról beszélt

Vásárhelyi Mária, Kuncze Gábor, Békesi László, Bauer Tamás – azaz nagy idők nagy szocialista és szabad demokrata tanúi ültek össze egy kerekasztal-beszélgetésre annak apropóján, hogy Vitányi Iván, a tudós, politikus 100 évvel ezelőtt született.

A konferencia első részéről már beszámoltunk a Mandinerben, de a záróaktust talán még nagyobb figyelem kísérte, mint a beszédeket.

Elsőként a moderátornak, Váradi Júlia újságírónak arra a kérdésére válaszoltak a meghívottak, hogy milyen körülmények között kerültek kapcsolatba először Vitányival, és mindenki a saját habitusának megfelelőn felelt meg a feladatnak. A szociológus Vásárhelyi elmondta, gyerekként ismerte meg, s tudta meg róla, hogy 56-osokat bújtatott, foglalkoztatott az általa vezetett Népművelési Intézetben. 

ez a szerveződés a rendszerváltás, illetve az Antall-kormány megalakulását követően jött létre, miután az akkori MDF-es frakcióvezető, Kónya Imre megírta a dolgozatát, amelytől a balliberális politikusok, illetve az értelmiségi holdudvaruk nagyon megrettent, mondván, félő, hogy hazánkban is átveszi az uralmat a szélsőjobb. Másodszor az 1994-es MSZP-SZDSZ-koalíció nyélbeütésén fáradoztak, majd együtt dolgoztak azon, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével – és néhány szocialista politikus távozásával – 2011-ben megalakítsák a DK-t.

A Horn-kormány első pénzügyminisztere, Békesi 1985-ben tárgyalt vele először, miután Vitányi Iván az Országos Közművelődési Intézet igazgatójaként pénzt kért a nagy hatalmú Aczél Györgytől, az állampárt kultúrfelelősétől, aki a feladatot leosztotta a pénzügyminiszterre, és a tárcánál dolgozó Békesi volt a végrehajtó.

Az MSZP-SZDSZ-kormány belügyminisztere, Kuncze pedig az első szabad választás után, 1990-ben képviselőként futott vele össze először az Országházban, miután Vitányi – összetévesztve őt az ugyanolyan fekete ruhát viselő teremszolgákkal – kért tőle egy pohár vizet. Kuncze vitt neki, és megkérdezte tőle, segíthet-e még valamiben? 

De a szabad demokrata politikus ezután komolyabbra vette a figurát, Vitányi régi parlamenti beszédeiből idézett. Felolvasott pár mondatot abból a hozzászólásából, amikor az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, illetve az őszödi beszédről fejtette ki a véleményét. S közölte, ha 

Ebből Kuncze két következtetést volt le, egyrészt, hogy Vitányi ennyire előre látott, másrészt, hogy ugyanazt a szart passzírozzuk azóta.

A Demokratikus Charta megalakulás többször is szóba került még a beszélgetésben, illetve még hangsúlyosabban az, hogy ennek – is – köszönhetően jött létre a 94-es választás után az MSZP–SZDSZ-koalíció. Hogy végül miért csatlakoztak a szabad demokraták a szocialistákhoz – holott a parlamenti matematika alapján erre nem volt szükség, miután az MSZP egyedül abszolút többséget szerzett, a mandátumok 54 százalékával rendelkezett – és, hogy kezdetben kik és hányan ellenezték, illetve támogatták a szövetséget, arról kisebb vitába bonyolódott Bauer Tamás és Kuncze Gábor. Bauer beszólt Magyar Bálintnak, közölte, az ügyvivői testületben végig hallgatott, holott ő akarta legjobban ezt a koalíciót; ekkor azonban Kuncze közbevetette, hogy „de nem a Hornnal”.

Bauer elmondta, abban is egyetértett Vitányival, hogy 

Ez utóbbiak elsőként már a '90-es választási kampányban megjelentek szerinte, azután jött a Kónya-, később a Csurka-dolgozat, és mindez az MDF eltűntével „a Fideszben nyert új intézményesülést”. Ezzel szemben az ellenpontot egy demokratikus törekvés jelenti, amely a DK-ban öltött testet 2011-ben. 

Békesi arról beszélt, hogy Vitányinak a '94-es koalíciókötésben katalizátorszerepe volt, mert az MSZP-n belül ahhoz a törpe minoritáshoz tartozott, aki értékrendjében, filozófiájában, törekvéseiben szociálliberális irányzatot képviselt; a többség viszont haszonelvű politikus volt, akik csak azt nézték, hogy ha hatalomra kerülnek, abból milyen előnyük származik. Az egykori pénzügyminiszter később arról is beszélt, miért távozott a Horn-kormányból, hosszasan ostorozta a miniszterelnök populista álláspontját, azt, hogy Horn az ország gazdaságának rendbetétele helyett saját maga, illetve az MSZP népszerűségével foglalkozott.

Vásárhelyi Mária szerint ragaszkodna a balliberális értékekhez. Kuncze újra idézett Vitányitól, Bauer úgy vélte, azt mondaná, a tirannosszal szembe kell állítani a demokráciát. S felidézte, azt szerette volna Vitányi, ha megérhetné az Orbán-rendszer végét, „neki nem sikerült, de arra próbálna rábeszélni bennünket, hogy próbáljuk mi megérni” – fogalmazott. Békesi szerint Vitányi létrehozná a harmadik Demokratikus Chartát, és meggyőzné Magyar Pétert, hagyja abba a baromságát, álljon be a sorba és tömegeket vinne ki az utcára. 

Hatalmas tapsot kapott az egykori pénzügyminiszter.

Nyitóképünk archív: Vitányi Iván, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke, országgyűlési képviselő (b), Debreczeni József politikai elemző, közíró, az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje (b2) és felesége, valamint Kuncze Gábor az SZDSZ volt elnöke, országgyűlési képviselő beszélget a Parlamentben az 1946. február 1-jén kikiáltott Köztársaság 64. évfordulója alkalmából, a Bibó István Közéleti Társaság megemlékezésén, Soós Lajos, MTI